A szegénység, mint mondják, nem szégyen, csak roppant kellemetlen tud lenni, mivel jelentősen rontja az életminőséget. Az anyagilag labilis emberek kénytelenek a megtakarítás különböző formáit választani a túlélés érdekében. De vannak olyanok is, akik tisztességes fizetésük mellett is úgy élnek, mintha szegények lennének, és ezt nevezzük „pszichológiai szegénységnek” – mely nem kevésbé mérgezheti meg a mindennapi életet, mint a valódi szegénység.
Íme néhány szokás, amely elárulja a pszichológiailag szegény embert. Ha a lenti felsorolás bármelyikét észrevesszük magunkon, igyekezzünk azonnal korrigálni, hogy ne mérgezzük tovább saját életünket.
1. A stabilitás választása a kínálkozó kilátások helyett
A szegény ember attól tart, hogy elveszíti az állását, még akkor is, ha ez nem az álmai munkahelye, és sem örömet, sem elegendő pénzt nem biztosít a mindennapi szükségleteire. Így aztán szinte biztos abban, hogy ha most elhagyja a „stabil” munkahelyét, nem talál majd annál jobbat.
Ezért ezek az emberek egész életükben aprópénzért dolgoznak, és nem fejlődnek, nem sajátítanak el új ismereteket és készségeket. Minden, ami a személyes és anyagi fejlődésükkel kapcsolatos, ijesztő számukra, ezért szorgalmasan kerülik.
2. Az időt és erőfeszítést pazarolják, nem a pénzt
Egy szegény ember soha nem fog taxit rendelni, inkább türelmesen megvárja a buszt a megállóban, még akkor is, ha nagyon fázik vagy nehezek a csomagjai. A személyes kényelemre való pénzköltés ugyanis elfogadhatatlan számára.
3. A pénzhez való furcsa hozzáállás
A szegények kultuszként kezelik a pénzt. Képesek hatalmas felhajtást csinálni a boltban, ha nem adják oda számukra a maradék visszajárót. A pszichológiailag szegény ember egész nap képes szidni egy családtagját, amiért az a legdrágább tejet vette meg a legolcsóbb helyett. Valójában ez nem spórolás, hanem egy abnormális hozzáállás a pénzhez, amitől sürgősen meg kell szabadulni.
4. Félelem a saját szükségleteire való költekezéstől
A lelkileg szegény ember kényelmetlenséget és bűntudatot érez, amikor vásárol valamit magának. Az ok pedig a gyerekkorban vagy a szülőkkel való kapcsolatban rejtőzhet. Felnőttként ez az ember önmagát hibáztatja minden többletkiadásért.
Szegény vagy gazdag? Nem biztos, hogy csak a pénzen múlik...
5. Irracionális pénzköltés
Az a gyerek, akinek gyerekkorában nem volt költőpénze, felnőttként mindent elkölthet, amije van. Vásárlásai sokszor teljesen ésszerűtlenek, de a költekezés által értékesnek és fontosnak érzi magát. Így nem ritka, hogy a legújabb telefont, ékszereket, drága ruhákat vásárol, és mindezt látványosan mutatja a közösségi médiában.
6. Esztelen spórolás
A megtakarítás önmagában hasznos, de nem mindegy hogyan. A gazdag ember átgondolja, min érdemes spórolni, a szegény viszont az egészségét és idejét is feláldozza érte. Például vaj helyett margarinra vált, vagy halogatja az autó javítását, kockáztatva saját és családja biztonságát.
7. Aggodalmak az étel miatt
Még egy anyagilag stabil, de lelkileg szegény családban sem kerülhet étel a kukába. Ha már romlott vagy penészes, akkor is megeszik. Az ilyen családok gyerekei később gyakran küzdenek étkezési zavarokkal.
8. Fösvénység
A fösvénység a lelki és anyagi szegénység egyik legbiztosabb jele. Ha valaki szorong amiatt, hogy meg kell osztania az ételét, az nagy problémára utal. Ezek az emberek még a haszontalan tárgyakat sem dobják ki, így otthonuk gyakran rendezetlenné és zsúfolttá válik.
9. A „mindenhez is értek” érzés
A nem szegény gondolkodású ember felismeri, hogy nem ért mindenhez, és inkább szakembert hív. Tudja, hogy egyszer jól megfizetni egy profinak olcsóbb, mint utólag javítani a hibákat.
10. Képtelenség az ajándékok elfogadására
A szegény ember hajlamos alábecsülni önmagát. Nehezen fogad el ajándékot vagy segítséget, mert úgy érzi, viszonoznia kellene – erre pedig nem akar vagy nem tud vállalkozni.
11. Elhanyagoltság
A lelkileg szegény ember megjelenése sokat elárul. A nő lyukas táskával, régi kabátban jár, a férfi kopott cipőben és túl rövid nadrágban. Sokszor lenne pénzük a csinosabb, kényelmesebb ruhára, de nem hajlandók magukra költeni.
12. Állandó panaszok
A panaszkodó ember sosem vállalja a felelősséget saját helyzetéért. Másokat okol: a kormányt, a szülőket, a főnököt vagy a házastársat.
13. Irigység
A szegény ember úgy érzi, másokkal mindig minden jó történik, vele pedig soha. Ezzel a felfogással él, és nem is próbál változtatni a saját helyzetén.
Légy felelős magadért, ne félj ajándékokkal kedveskedni önmagadnak és élvezni az életet. Ne feledd: A szegény ember megtalálja a módját, hogy pénzt takarítson meg, a gazdag pedig megtalálja a módját, hogy pénzt keressen. Keress új bevételi forrásokat, fejleszd képességeidet – és sikeres lehetsz.
English (US)