Mostanában kell nyilatkoznia a munkavállalóknak a munkáltatók és a kifizetők felé a januári bérek kifizetéséhez arról, hogy ebben az évben milyen személyi jövedelemadó kedvezményeket kívánnak igénybe venni.
Milyen sorrendben vehetőek igénybe az adókedvezmények?
Előfordulhat, hogy egy munkavállalónak többféle kedvezmény is jár, melyeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- 30 év alatti anyák kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi kedvezmény
Hogyan lehet nyilatkozni a kedvezmény igénybevételéről?
Az adókedvezmények igényléséhez az adóelőleg nyilatkozatok elérhetőek a NAV honlapján, és már nem csak közvetlenül a munkáltató felé lehet leadni azokat, hanem lehetőség van a nyilatkozatok Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson (ONYA-n) keresztül történő benyújtására is. A felület megkönnyíti az adózók dolgát, hiszen a rendelkezésre álló személyes adatokkal, illetve a korábbi nyilatkozatok adataival előre feltölti a nyilatkozatokat, és a választott munkáltatónak, kifizetőnek elektronikusan meg is küldi.
Mekkora a családi kedvezmény mértéke?
Aki családi adókedvezményt vehet igénybe, annak kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult a magánszemély családi pótlékra.
Így a családi kedvezmény igényelhető keretösszege havonta:
- egy eltartott esetén 66 670 forint/fő/hó;
- két eltartott esetén 133 330 forint/fő/hó,
- három (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint/fő/hó.
Azaz egyszerűen összefoglalva, a kedvezményt adóba átszámítva egy gyermek esetén 10.000 forinttal, két gyermek esetén 20.000 forint/fő összeggel, míg három vagy annál több gyermek esetén 33.000 forint/fő összeggel több nettó bért vihet haza a munkavállaló.
A változás 2023-tól, hogy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos eltartott esetén a havonta 66 670 forinttal magasabb összegű kedvezmény vehető igénybe, amely plusz 10.000 forintot jelent a családi kasszába.
Ki számít tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékosnak?
Egyrészt a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt.
Másrészt aki tizennyolc évesnél idősebb, és
- a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
- akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. – írta a NAV.
kép forrása: Pexels
Szerző
Szabó Éva